Controlling and Controlled Entity

23:28 Jun 2, 2014 

Engem nem töltött el az önéletrajza örömmel, mert abban még több helyesírási hiba volt. És nem mentem el a kritikában/megjegyzésben a személyéig (mert ahhoz semmi közöm, mint ahogy önnek sem az enyémhez - sem a vélelmezett szomorúsághoz, sem az én volt tanítványaimhoz); a helyesírása viszont lehangoló. Sértő? Javítsa ki. Ha lektornak nevezi magát, akkor meg főleg. A katona éjjel is tud lőni, a tűzoltó éjszaka is olt tüzet, a sebész éjjel is operál, nem mentségeket kell keresni (elég gyenge lábon álló mentség amúgy). Egy fordító hajnali háromkor, édes álmából puskával ébresztve is írjon helyesen. Nincs kegyelem, Máté Kriszta is ezt mondta a "Weakest link" elhíresült szlogenjében :) Még valami: Tófalvi Péterbe bele lehet kötni (a stílusába), de híresen precízen dolgozik. Egy igazi maximalista öreg profi . (Bocsáss meg az öregért, Péter!) De azért kettős mérce a külhoni kollégák érzékenysége: ha az "itthoniak beszólnak, hogy itt a hiba, ott a hiba", rögtön mi vagyunk a csúnyák meg az ilyenolyanok (nem csak én és nem először). De ha az angolRA fordítás a rossz, akkor bezzeg jöhet a hideg víz meg a keresztelő a kollégáktól kintről... nem szép dolog a kettős mérce. Részemről is lezárva.

15:54 May 29, 2014 

Köszönöm a megjegyzését. Látom még az önéletrajzomat is olvasta, ami külön örömmel tölt el.

A léces hasonlatot szintén nagyra értékelem, de ez is szubjektív, hogy ki hova teszi azt a bizonyos lécet. Pont, erre próbáltam rávilágítani, de úgy látom, nem sok sikerrel. Ha Ön úgy látja, hogy a megjegyzésével minden rendben volt, akkor az csak és kizárólag az Ön bizonyítványát magyarázza. Javaslom, hogy olvassa el figyelmesen Gusztáv válaszát Tófalvi Péter „kedves” megjegyzésére, valamint Simon Péter írását a fórumon.

Lehet, hogy Ön a pályafutása során hozzászokott, hogy a tanítványait büntetlenül sértegetheti, de én nem a tanítványa vagyok, még csak nem is ismerem Önt. A semmiből előhúzni egy ilyen személyeskedő és sértő megjegyzést viszont egy olyan dolog, amely magasan veri számomra azt a bizonyos lécet; de nem is ez a fő probléma, hanem az, hogy Ön ezt nem látja…

Azt viszont vegye tudomásul, hogy mindenki hibázik. Ön is. Viszont ha nincs jobb dolga, mint hogy egy éjjel egykor elkövetett hiba miatt másokat sérteget, akkor tényleg nem irigylem.
No mindegy, én átléptem rajta, nem írok ezzel kapcsolatban többet, mert nekem van jobb dolgom. Ön pedig majd leszűri magának, amit szeretne.

14:48 May 29, 2014 

Kedves Tamás Elek! Minden szakmában van egy bizonyos léc, amit (elviekben) meg kéne ugrani. Ön a vitakultúrát hiányolja, miközben rögtön sérteget: én viszont nem magáról írtam, hanem a hibáról. Ha már lektor, ugorja át a lécet. Csak bátran: akár ott, akár itthon. Nem vagyok szomorú, legfeljebb amiatt, hogy helyesírni nem tudó emberekből lektorok lesznek. Siralom. Tele vagyunk megasztárokkal. Egyébként nem vagyok balett-táncos, mert alkatilag alkalmatlan lennék rá. De egyébként igenis vallom, hogy ha valaki az anyanyelvén nem tud helyesírni, az ne legyen fordító. Pont. Hogy ki ön és mit csinál, milyen nyelvirányban dolgozik, ebben a helyzetben teljesen irreleváns. Ön azt írja, romlik a mentalitás, én meg azt, hogy egyre műveletlenebbek a fordítók. A kultúrához az IS hozzátartozik, hogy éjjel egykor sem ejtünk EKKORA hibákat. További jó munkát.

09:22 May 26, 2014 

Bizonyára rájött, hogy én sem néztem át a bejegyzésemet kétszer, ahogy a fordításaimat szoktam. Ennek ellenére volt időm lenyomni a shiftet (tudja, az a két kicsit nagyobb billentyű a billentyűzet két oldalán, amivel nagybetűket lehet írni).

Nem is írtam volna egy szót sem, ha nem kezd el egyetlen hibáért ilyen tanulatlan módon okvetetlenkedni. Szerencsére, mások is látják ezt, és ugyanígy gondolják.

10 éve élek Angliában, és nekem is volt szerencsém megtapasztalni, hogy ott jó dolgozni, ahol nincs magyar. Azt is sikerült észrevenni, hogy minél keletebbre megyek, annál inkább romlik a mentalitás. Nem általánosítani akarok, tisztelet a kivételnek, csupán ez a tapasztalatom. Ezt hívhatjuk akár kulturális különbségnek is, és sokszor próbáltam megmagyarázni a gazdasági különbségekkel stb. Erre viszont nem találok magyarázatot. Ha mindössze megemlítette volna a hibát, még meg is köszöntem volna, hiszen a hibákból (is) tanul az ember, de a kultúra minden hiányát tükröző megjegyzését nem tudtam figyelmen kívül hagyni. Nem olyan régen kezdtünk el gondolkodni, hogy visszaköltöznénk Magyarországra a családdal, de pont ez az egyik ok, ami visszatart.

Ön bizonyára rendkívül szomorú ember.

07:06 May 26, 2014 

:)

06:56 May 26, 2014 

Annyira jót nevettem a beírásodon, Péter, igazán bearanyoztad a hétfő reggelemet! Köszönöm, hiszen a nevetés fiatalít :)

06:55 May 26, 2014 

Gondolom, magától is rájött, hogy a bejegyzésemet kutyafuttában írtam - amennyiben nem, ezúton jelezném. De ameddig a muszájt ly-nal írja, addig szerintem inkább...

07:37 May 24, 2014 

érzés ennyi boldog úttörőt látni, amint izgalomtól kipirult arccal építik a jövőt, és már ma megtestesítik a békés együttélést, egymás szeretetét ... azt hiszem, erre születni kell. Magyarnak. Bár elismerem, mások is szeretik néha ennyire egymást, sőt jobban, de ők többnyire csak munkaköri kötelességből teszik. Az önkéntesség eme szintje, no ...

Komolyabbra fordítva. A Futász-féle szótár első 'jelentés'-ben tényleg az entitást hozza, vessző, "létező dolog". Ezek itt szinonimák az első pont alatt. Szótárak a jelentéseket pontokba szedve hozzák, és a pontokat valamilyen logika alapján szedik sorba, rendszerint gyakoriság szerint. Így került a 4. alá, hogy "jogalany". Vagy 2. alá, hogy "(bank) tétel". Ez azt jelenti, hogy banki értelemben tán gyakoribb, mint jogi használatban. De nem igazán szerencsés jogi használatban a 'létező dolog' című általános értelmére hagyatkozni. Így tehát pl. Ildikónak is igencsak igaza van.

Amúgy a párbaj helyében s idejében megállapodtatok már? Addig is még egy javaslat: olvasgassátok Szathmáry S. Kazohiniáját. Én pedig abbahagyom a holland nyelv kritizálását, hogy miért használják a v-t és f-et, ill. a h-t, ch-t és g-t (majdnem) ugyanarra a hangra ...

23:41 May 23, 2014 

Köszönöm a szíves megjegyzését, tisztelt kolléga, valóban elkövettem ezt az egy hibát, majd legközelebb jobban figyelek.

Ha jól emlékszem, már második osztályban tanultam, hogy a mondatot nagybetűvel kezdjük, és pontot teszünk a végére. Ha chatfórum lett volna, nem lepődnék meg, de egy fordítótól ez gyalázat. Ha már fordító, kérem, tanuljon meg helyesen írni!

23:15 May 23, 2014 

tisztelt kolléga, ha már fordító, tanuljon meg helyesírni, konkrétan az aszály-uszály-muszáj körben (ha chatfórum lett volna, nem lepődnék meg, de ez egy fordítótól gyalázat)

11:34 May 22, 2014 

A Futász Dezső-féle üzleti nagyszótár is az entitást hozza első jelentésnek, ennek ellenére én sem szívesen használnám, ha nem muszály. További jelentések: létező dolog, tétel, jogalany, valós elem, funkcionális elem.

Ebből ugye a jogalany a leginkább megfelelő, aminek a szinonimáját Gusztáv is megemlítette (jogi személy). A társaság ebben a kontextusban szerintem tökéletes, mivel a jogi személy általában amúgyis valamilyen gazdasági társaság (itt meg tutira az, a szövegkörnyezetből kiderül).

Szerintem felesleges ilyeneken vitázni, a legtöbb dolgot lehet többféleképpen is fordítani, bár Tófalvi Péter megjegyzését valószínűleg én sem hagytam volna szó nélkül....

08:29 May 22, 2014 

PT-nek: vannak szövegek, amiknek az írója szívesebben használ idegent fordításként, mint a magyar szavakat. Nem csak ronda ... A szótárak igyekeznek ezt elkerülni, és időnként jelentősége is lehet a különbségnek. Pl. az entity 'kövnyvelési egység' a tőzsdeszótár szerint, nem más. Olvasgass néha szótárt is, ne csak jogi/közgazdasági szövegeket, azoknak a szerzői is értenek a dolgukhoz és több szem is, általában. És nem beteges, ha valaki magyarítani próbál, IMHO. Vagy csak én gondolom így?