This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
Explanation: Szükségesnek tartottam odatenni a secondary szót is, mert van olyan ország, ahol elemi iskolásoknak is van úgynevezett primary school leaving examination.
Mint Katalin részletezte, így történik a külföldi iskolai bizonyítványok és diplomák hitelesítése és honosítása, erre a célra létesített magáncégeken keresztül. Kiegészíteném még azzal, hogy az USA egyetemei és középiskolái szintén megkövetelik már a külföldi isko9lai végzettség bizonyítását ugyanilyen módon, de tanulmányi vízumoknál nincs ügyvéd a dologban.
Az USA-ban munkavállalói vízumot csak akkor adnak ki, ha a leendő munkáltató bizonyítja, hogy a munkakört nem tudja helyi (értsd. USA állampolgár) jelentkezővel betötleni, és a vízumot kérő személynek megvan a szükséges iskolai/szakmai végzettsége, tapasztalata. Ehhez az összes bizonyítványt, igazolást, anyámkínját be kell nyújtani (hitelesen lefordítva), és ez lehet középiskolai bizonyítvány is. (Pl. Artistaképzős bizonyítvány, cirkusznak.) Itt az ekvivalencia megállapítására magáncégek vannak, akik felsőfokú diplomákkal/végzettségekkel foglalkoznak, és a szolgáltatásuk abból áll, hogy jó pénzért kiadnak egy igazolást a bevándorlási ügyvédeknek, amit a vízumkérő aktákhoz csatolnak. Az igazolásban az szerepel, hogy az adott diploma milyen USA-beli diplomának felel meg az oktatott tárgyak és követelmények alapján. De az au-pair ügynökségek nem munkavállaló vízumot intéznek, hanem J1-eset, kulturális csereprogram címszó alatt. Általában van a programban olyan, hogy a bébisintér heti x órában tanul egy helyi egyetemen/főiskolán, na, ehhez pl. igazolni kell, hogy a középiskolát elvégezte. Mindez USA. (A kérdező még most sem jelezte, hogy tulajdonképpen melyik a célország/célnyelv.)
Küldd el az észrevételedet az OFFI-nak, hogy nyelvtanilag is hibás, mert egy általuk kiadottból vettem ki. Nem tudom, minek kéne munkavállalói vízumhoz érettségi törzslap. A többit meg nem folytatnám, mert nem hiszem, hogy a kérdezőnek a 'neve, címe, kódja' részt gondot okozna beletenni. Mellesleg au pair. Az EU-n belüli felvételi eljárásokban párhuzamosan zajlik az ekvivelencia megállapítása és a nemzeti ekvivalencia bizottságok a határozatokat közetlenül a felvételit lebonyolító intézménynek küldik el. A törzslapot akkor szokták előásni, ha nincsen meg az eredeti okmány. Annyira azért nem gyakori.
Nem azt mondtam, hogy a "Matura" fogalma nem ismert. Arról van szó, hogy az a szókapcsolat, hogy "maturity examination", arra a helyzetre asszociál, amikor elviszed a tizenéves gyereket az éves kötelező orvosi vizsgálatra, és ott tetőtől talpig átnézik, majd kipipálják a megfelelő sort, miszerint belépett vagy már túl van a pubertáson. Ezért említettem a gyerekorvost. (Bakker.) Nem arról van szó, hogy a magyar hatóságok hülyék, hanem pont arról, hogy akik olvassák, nem biztos, hogy megértik (az óceán ezen oldalán), és ezért jobb másik, egyértelmű megoldást használni. Munkavállaló vízumnál tényleg használnak ekvivalencia-szakértőt, de kisebb iskolákban, au-per ügynökségeknél nem, és mint mondtam, ott derűs pillanatokat okozhat. A disagree egyébként arról szól, hogy a megadott válasszal nem értek egyet, nem személyes sértés, sajnálom, hogy annak veszed. Oda nem fért ki, de az "Address of place the maturity examination held" nyelvtanilag is hibás (kéne egy where bele, meg egy létige is), és azért sem jó, mert a kérdés az volt, hogy "érettségi telephely", és a teljes forrásszöveg pedig felsorolás: "érettségi telephely neve, címe, kódja", igy a javaslat nem illik a szövegkörnyezetbe.
Amikor valaki ilyen stílusban , hogy "maturity" exam legfeljebb a gyerekorvosnál, bevágja a disagree-t, akkor amellett már hadd ne kelljen elmenni szó nélkül. Akkor a NEFMI is hülye meg az összes magyar hatóság, de majd Kati megmondja nekik, bakker. Azért, mert ő azt állítja, hogy Amerikában nem ismerik a Matura fogalmát, amit azért kötve hiszek, hát azért ez nagyon durva volt. Egyébként a nagyságoséknál is beleteszik a school-leaving után zárójelbe, akiket annyira védett.
Nem kell egy olyan kijelentés miatt hajbakapni, ami egy keresett szóra vagy kifejezésre irányul és nem arra a személyre, aki azt javasolta vagy használja. Külföldön szerzett iskolai bizonyítványok fordítását arra hívatott szakértők értékelik ki a felhasználási országban. Azoknak pedig megvan az általam megadott hivatkozásban olvasható jegyzék, sőt annak kibővített változata, amelyből az bizonyítványt kiállító országban hassznált elnevezések azonosíthatók. Ennek megfelelően a maturity exam kifejezést is könnyedén azonosítják mint secondary school leaving examinationt.
Most az a tény, hogy újabban előszeretettel használják a secondary school leaving examinationt a maturity examination helyett csak azt mutatja, hogy ki akarják küszöbölni az elnevezés-azonosítási lépést, mert a secondary school leaving examination mindenki számára érthető azonosítás nélkül.
A telephely elnevezés tényleg nyakatekert, de a vizsgáztatás helyét kívánja megkérdezni és a venue is, meg a site is jó, de, hogy melyik jobb az a célországtól függ, mert Ázsiában, Afrikában, meg talán még Angliában is jobban kedvelik a venue-t, míg Észak-Amerikában a testing site-ot vagy testing center-t.
A cél az, hogy a lefordított dokumentumot értsék, elfogadják. Mivel a fogalmak, kifejezések nem azonosak, és nem egyformán érthetők az óceán két oldalán, ezért fontos tudni, hogy melyik "nyelvjárás" a cél. A célországot csak az ügyfél tudja megmondani, már ha hajlandó. Magyar fordítóiroda is vállalhat fordítást, ami aztán az USA-ban köt ki. Ezért mondtam, hogy én nem szoktam semmit feltételezni az alapján, hogy ki kérdez. Gondolatolvasó nem vagyok, nincs bennfentes infóm, ezért kérdeztem rá a célnyelvre. A helyi nyelvi ill. fogalmi sajátságokat (pl. "maturity exam" félreérthetőségét) pont azért tartom fontosnak megemlíteni, mert esélyes, hogy egy "magyar anyanyelvű, Magyarországon élő" fordító ezeket nem ismeri. A kérdés és a válaszok be fognak kerülni a szószedetbe, szerintem a jövóben keresgélők szempontjából is hasznos, ha ezekről szót ejtünk. Mindenesetre azt gondolom, hogy annak oka van, hogy néhány éve az OFFI is átváltott arra a fordításra, hogy "érettségi vizsga" = "secondary school leaving examination", mert ez mindenhol (értsd: EU-ban is, USA-ban is) érthető. Az USA-ban konkrétan nincs ilyen vizsga, de ezzel az elnevezéssel megértik, hogy mi fán terem.
Erzsi, érdekes módon én már fordítottam jópár magyar középiskolai ill. érettségi bizonyítványt amerikai tanulmányokhoz, ill. amerikai alapítvány által kiírt pályázathoz. Te lehet, hogy pontosan tudod, hogy a kérdező milyen megbízáson dolgozik, de az olyan egyszerű földi halandók, mint mi itt, nem tudhatjuk. Azért kérdeztem, mert tényleg számíthat egyes szavak, kifejezések fordításánal, és ugye, segíteni próbálunk.