pólusváros

08:05 Nov 6, 2012 

Köszönöm a válaszokat.

20:50 Nov 2, 2012 

Ez a térelméleti megközelítés valóban fontos, emellett pedig a pólusnak van egy innovációt, tudás- és technológia-transzfert előtérbe helyező tartalma is. Érdekes, ahogy ezek egymást kiegészítik: Rechnitzer a Pólus Program elméleti hátterénél az előbbit emeli ki (http://www.matud.iif.hu/07jun/02.html), a gyakorlati megvalósításban a második kerül előtérbe (http://www.budapest-polus.hu/?module=innopolisz&content=polu... - nemcsak azért, mert ez a link történetesen az Innopoliszhoz vezet.
A "growth pole city" megoldás nekem tetszik, szerintem érdemes lenne válasznak feltenni. Benne van az elméleti háttér, így akkor is értelmezhető, ha nagybetűs Pole-ról kisbetűsre váltunk, vagyis Magyarországon kívüli célközönségnek, a konkrét programtól elvonatkoztatva szeretnénk érthetővé tenni, mi is a helyzet ezekkel a városokkal.

13:42 Nov 2, 2012 

Ha a Pólus-várost a Pólus programból eredeztetjük, akkor sem mindegy, hogy miféle "city"-nek nevezzük. Ha a lokációs elmélettől (von Thünen) eltekintünk, 3 térelmélet jöhet számításba:
1. a központi helyek elmélete (central place theory, Christaller)
2. a centrum és periféria elmélet (core-periphery theory, Friedmann)
3. a növekedési pólusok elmélete (growth pole theory, Perroux)
Rövid ismertetésük (251skk. old.): books.google.hu/books?isbn=9810244339

Nyilvánvaló, hogy a Pólus Program névadója a 3. elméletet tartotta szem előtt, s ezért a magyarázó név inkább "growth pole city" kell hogy legyen, semmint a 2. teóriára hajazó "core city".

08:26 Nov 2, 2012 

Sajnálom, hogy ekkora indulatot keltettem a hozzászólásommal. A regionális gazdaságtan a kutatási területem, tényleg igyekeztem a szakmai "árnyalatokat" figyelembe véve válaszolni. Igenis számít a tudományos szóhasználatban, hogy mennyire friss egy kifejezés, és mennyire vette már be magát a szóhasználatba. Újítani persze lehet, miért ne? A tapasztalatomat írtam le, rendszeres szakirodalom-követés alapján. Lehet másképp gondolni, másképp fordítani, gorombáskodás nélkül. A regionális fejlesztésben igenis van szerepe annak, hogy globális szempontból jelentőséggel bíró, csúcsinnovációt képviselő gateway city áll-e a szövegben, vagy egy hazai régió pólusa. Az eltérő megnevezés jól tükrözheti a fejlesztési eszközökben is megjelenő különbségeket.
Azt gondolom, hogy megindokoltam, miért nem tartom megfelelőnek a gateway city-t, ebben semmi személyeskedés nem volt. Érdemes talán újra elolvasni a válaszomat. Maradok tisztelettel...

06:43 Nov 2, 2012 

Vö. http://hu.wikipedia.org/wiki/Dobostorta
Dobos torta ~ Dobos-torta ~ dobos torta (Osiris) ~ dobostorta???

A 4. válaszadó félreértette a válaszomat (az ismételten hibás helyesírásból is láthatóan). A "pólusváros" olyan, mint a "dobostorta": a szóbeliség közegében torzulva (elvégre egy nagy/kapitális P-t vagy D-t a kiejtésben nem tudunk érzékeltetni) köznév hatását kelti.

A Pole Programme-ra hivatkozás a válaszomban nem kiegészítés, hanem ez a lényeg. A kiegészítés (amely inkább csak gesztus a jámbor olvasó felé) az "industrial cluster" vagy a "core city": ez el is maradhat.

Más kérdés, persze, hogy a Pólus-város eléggé messze áll az EN core city / DE Kernstadt fogalmától, amelyekben erősebb az "urban cluster" jelleg, mint az "industrial cluster" megteremtésére irányuló szándék, ami a Pólus-városok fő jellemzője.

Érdekes pl. a brit Core Cities Group (http://www.corecities.com), amelyben bajor és katalán felhangok is érződnek ("mi tartunk el benneteket, lusta kutyák").

03:04 Nov 2, 2012 

Jim Tucker rákérdez, hogy a kifejezés csak magyarul létezik-e. Igen, a pólusváros magyar szó és magyarok találták ki az utóbbi évek során, de meghatározást senki sem hozott fel. Ha egy programot egy ország kitalál, azt lefordítják más nyelvekre. Itt kezdődnek a próbálkozások. Szerintem a gateway cityt fordították pólusvárosnak, mert szószerinti fordítása kapuváros lenne, ami hülyeség. Utána az egyik válaszadó azzal utasítja el a válaszomat, hogy az általam referenciaként megadott mű "elég friss". Már bocsásson meg a világ, hol van az előírva, hogy egy friss kifejezéshez, nem lehet friss művet használni referenciaként? És milyen alapon utasítja el valaki egy kiválasztott referenciamű alapján a javasolt kifejezést teljesen hátat fordítva annak a lehetőségnek, hogy más referenciákat is fel lehet hozni, de a kérdező nem követelte azt meg. Ha valaki téved az értelmezésben, és ezt a másik válaszadó ki tudja mutatni és bizonyítani, akkor jogos az egyet nem értés. Itt viszont a kérdező nem adta meg a kifejezés szabatos meghatározását és ezért az a válaszadók fantáziájára van bízva. Így az ellenvetés logikátlan.

14:34 Nov 1, 2012 

Does this term exist only in HU, or are there parallels in other EU languages? If the former, when searching for solutions, I'd try to avoid sources translated from Hungarian.