JANOS SAMU Jan 6, 2019:

Megérdemled a dícséretet Péter Bár csak többen szakítanánk időt ilyen javaslatok tételére, mert még van bőven tennivaló.

Péter Tófalvi (asker) Jan 6, 2019:

Dicsekszem itt de a „plain language” kezdeményezés már akkor elindult, amikor én elemista voltam:
https://en.wikipedia.org/wiki/Plain_language

Péter Tófalvi (asker) Jan 6, 2019:

Ne légy robot! A fordító is hat a környezetére, és a törvényhozóknak, ügyvédeknek stb bizony szükségük van visszajelzésre, hogy ők is fejlődjenek.
Én jeleztem már évtizedekkel ezelőtt abbéli igényem, hogy a jogi nyelv logikusabb, nyelvtanilag is pontosabb, érthetőbb legyen, és történt is elmozdulás e téren, de mostanában megfenekleni látszik az ügy.
Ha rákerestek a "plain legal language" kifejezésre találtok sok jó írást a témában nemzetközi téren is.

Az én kezdeményezésem annó az volt, hogy a törvénytervezeteket nyelvészek is olvassák át, és segítsenek a megfogalmazásban. Annyi történt még régebben, hogy pl. a Btk. egyes elavult, régimódi kifejezéseit újabbakra cserélték. Most meg az van, hogy újabbnál újabb fogalmakat vezetnek be, de nincs mögöttük logika.
(Amúgy a katasztrófavédelemben, mint ahogy a tűzcsapban is van logika - csak szólok. Itt az összevonás és rövidítés a lényeg. Nem kell azzal szenvedni, hogy tűzoltáshoz használható vízcsap, hanem simán tűzcsap. Stb.)

JANOS SAMU Jan 5, 2019:

McClure Horváth Katalinnak A piachoz kettő kell: eladó és vevő. A munkaerőpiachoz úgyszintén munkaadó és munkavállaló. Lehetne továbbragozni az egészet, pl. álláslehetőséget kereső és állást biztosító. De a labor market vagy ha brit angolsággal írjuk, akkor labour market és a job market ugyanazt a piacot - a munkaerőpiacot jelenti és egyik sem hivatalosabb a másiknál. Elég jó szörföző vagy az interneten, biztosan találsz hivatalos példát bármelyikre, persze azután felmerülhet a kérdés, hogy melyik hivatalt ismered el te és mások hivatalnak.

Katalin Sandor Jan 5, 2019:

Értelmetlenség? Én arra reagáltam, hogy Péter szerint a kifejezés értelmetlenség. Nem az, hiszen törvényben pontosan meghatározott tartalommal bír. Nevezhetnénk epszilonnak vagy kstls-nek is, ha meghatároztuk, hogy mit értünk rajta. Meghatároztuk, tehát tudjuk, mit jelent. Nem kell tükörfordítani, hanem a jelentése ismeretében fordítjuk. Viszont nem síránkozunk azon, hogy miért így hívják, mert annak a síránkozásnak semmi értelme nincsen. Uff, én beszéltem, megyek aludni.

JANOS SAMU Jan 5, 2019:

Szakmai elvek Nagyon nem értek egyet Katalin megközelítésével, hogy használjuk azt amit az eredeti nyelv törvényalkotója használt, azaz annak tükörfordítását. Csak ha erre kértek fel bennünket, de szakmai alapszabály, hogy a kifejezés tényleges jelentését adjuk vissza, ahogy azt a célnyelvi ország törvényalkotója mondta volna. Vissza lehet adni a tükörfordítást is, különösen ha fel akarjuk hívni a figyelmet a törvényalkotás fonákságaira vagy a törvényalkotók csalafintaságára, de akkor is a szövegkörnyezettől függően vagy azaz-zal megmagyarázzuk, vagy lábjegyzetben megadjuk az értelmi jelentést is. A fennakadással kapcsolatban csak annyit, hogy még a legjobb fordítók is bizony fennakadnak néhány kifejezésen és annyi időt eltöltenek a szálak kibogozásával, ami alatt két oldalt is le tudnának fordítani és mondjuk az aznapi termelékenységük nagyon alacsony szintű, de ahogy mondjuk, ez is benne van a pakliban. Élettapasztalatom, hogy ez bizony máskor megtérül. Az alaposság számít.

Katalin Sandor Jan 5, 2019:

megnevezés logikája Péter: nem hiszem, hogy értelme volna a fogalmak magyar elnevezésének logikáját elemezni fordítás közben. Így hívja a törvényalkotó, ezzel élünk együtt. Ha minden ilyenen fennakadnánk, erősen csökkenne a termelékenységünk. Mindig megállsz, ha azt látod, hogy katasztrófavédelem? hogy egy közhelyes példát hozzak. Lépj tovább és pötyögj a kalviatúrádon :-)

JANOS SAMU Jan 5, 2019:

Félrevezető a magyar elnevezés Péternek igaza van. Ez nem hozzájárulás, hanem munkanélküli biztosítást támogató adólevonás Magyarországon, amelyet a munkavállaló nettó fizetéséből (annak 1.5%-a) vonnak le kivéve nyugdíjas foglalkoztatottak fizetését és a megbízás alapján végzett munkákért kapott ellenszolgáltatást (az Adózóna szerint). Csak éppen nem akarják adónak nevezni, de tulajdonképpen az és adónak vagy levonásnak kellene nevezni, de hát így kevesebben értik meg és kevesebben tiltakoznak. A munkaadó fizeti a hozzájárulást, ami szintén adó, csak a munkaadót terheli. Itt felénk UI (unemployment insurance) contributionnak vagy UI tax-nek nevezik. Nálunk az 50 államból 47-ben nem kell a munkavállalónak semmilyen hozzájárulást fizetni. A fordításban viszont az eredeti magyar homályosságát visszaadni szándékoztam ezért használtam a szószerinti fordítást.

Péter Tófalvi (asker) Jan 5, 2019:

A magyar kifejezés amúgy egy értelmetlenség, mert mi az hogy munkaerőpiaci járulék?
Fizetni kell a munkaerőpiacnak, vagy érte, vagy a fenntartásért?
Ezt valójában azért fizetjük, ha jól tudom, hogy az állam legyen amiből fizesse a segélyt a munkanélkülieknek. Akkor így kellene hívni (pl. szolidaritási járulék vagy ilyesmi).

Katalin Sandor Jan 5, 2019:

Job vs labour market János: nem értem a logikát. A konkrét kifejezést keressük, ami nyilvánvalóan a labour szóval létezik. Az, hogy ez egyes összetevőit hol használjak, nemigen releváns (plusz: nem tudom, honnan vesszük hogy a "job market" kifejezést több országban használják. És hogy mire, az sem volna érdektelen).

Laura Diaconu Jan 4, 2019:

This is not Romanian